Az esküvő az a jogi aktus, amely a házasság jogérvényességéhez szükséges.
Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető vagy egyházuk képviselője elött és két tanú együttes jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
Jelenleg ma Magyarországon a polgári házasságkötést ismerik el joghatályosan, számos országban az egyházi esküvő egymagában is érvényes.
A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat. A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.
A házasságról, a családról és a gyámságról
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
Házasság magyarországi anyakönyvezése
A házasságkötés szabályai országonként változnak, ezért aki külföldön tervez házasságot kötni, az adott ország hatóságaitól kaphat pontos tájékoztatást a feltételekről, a szükséges dokumentumokról és azok formai követelményeiről (hitelesítés, fordítás). Célszerű megismerkedni a helyi családjogi szabályokkal, szokásokkal, hagyományokkal, melyek jelentősen eltérhetnek az itthoniaktól.
Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén házasság nem köthető!
Házasság külföldön, amit Magyarországon is anyakönyveztetni kell.
ÚJÚJ!
2014 július 1-től változások a házasságkötés menetében! 
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől új kedvezményeket tartalmaz.
A családi kedvezmény mértéke 2016-tól fokozatosan nő a kétgyerekes családoknál is, míg 2019-re a jelenlegi kedvezmény dupláját (125 ezer forint adóalap kedvezmény) el nem érik. A jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015-re vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni.
Szintén adóalap-kedvezmény jár azoknak a pároknak, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti (kortól függetlenül), és a házasságkötésre 2014. december 31-ét követően kerül sor. A kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként (legfeljebb 24 hónapig) 31 250 forint. A 24 hónapon belül a kedvezmény utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha a házasságkötést megelőzően közös gyerekre tekintettel mindketten jogosultak a családi kedvezményre vagy a házastársak valamelyike már jogosult a családi kedvezményre. A kedvezmény ? hasonlóan a családi kedvezményhez ? közösen is igénybe vehető az összeg megosztásával. A kedvezmény nem érvényesíthető tovább, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.
2015. január 1-jétől kibővül azon kifizetők köre, akiknek a családi kedvezmény, az első házasság kedvezménye, illetve a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható.